Boldogabbak a gamerek?

A világon több, mint 3,7 milliárd ember gamer, azaz rendszeresen lóg a számítógépes, konzolos vagy okostelefonos játékokon. Ráadásul amióta a koronavírus is otthon tart bennünket, még olyanok is bekapcsolódtak, akik még annyira nem is ismerték ezeket a játékokat és nem is nagyon vonzotta őket a virtuális világ. Ezzel pótolják azokat az ingereket, amik a hétköznapokban érte őket, szórakoztatnak, kikapcsolnak, örömet okoznak.
Boldogabbak a gamerek?

Kutatók évtizedek óta vizsgálják a videójátékok által nyújtott élvezeti „értékeket” és nézeteltérés alakult ki azok közt, akik azt mondják, hogy a „médiahasználat egy egész generációt elrontott”, illetve akik hallani sem akarnak a „technológiai pánik”-kifejezésről.

Vajon tényleg rosszabb azoknak, akik órákat töltenek el a napjukból számítógépes játékokkal?

Megvizsgálták, hogy a gamer-eknek milyen a kedvük, miután gátszanak. Két népszerű játék, a „Plants versus Zombies: Battle for Neighboruville” és az „Animal Crossing: New Horisont” esetén a játékosoknak véleményezniük kell a különféle pozitív és negatív érzelmeket. A résztvevők egy skálán is jelezni tudták, milyen gyakran tapasztalták ezt a két hetes vizsgálati időszak alatt. Végül a válaszokat összehasonlították az ugyanabban az időszakban lejátszott játékidővel. Kiderült, hogy – saját bevallásuk szerint - a gamerek átlagosan jobban érezték magukat, mint azok, akik ritkábban ülnek le játszani a gépek elé. A tanulmány egyedülálló az, hogy nem támaszkodunk arra, amit az emberek mondanak. A társaságok a telemetrikus rendszer segítségével közvetlenül rögzíthették a játékidőt. Tehát kizárhatjuk azt, hogy a tesztalanyok csak érzésre vagy saccolás után mondják be a játékidőt. A vizsgálatban is összehasonlították a mért képernyőidővel a gamerek által megadott szubjektív játékidőt és közel hasonló eredmények jöttek ki: átlagban 30-90 perc eltérés volt a teljes időszakban.

De mi következtethet valójában az eredményekből? A tanulmány csak egy összefüggést mutat - nincs ok-okozati összefüggés. Nem lehet megmondani, hogy a játék boldogabbá teszi-e az embereket, vagy hogy a boldog emberek nagyobb valószínűséggel játszanak-e. Tehát nem lehet azt egyértelműsíteni, hogy a videójátékok miatt boldogabbak a gamerek. A közérzet megállapított változásai a ritka és a gyakori játékosok között túl kicsik ahhoz, hogy valójában messze elmaradjanak a szubjektíven érzékelhető értékektől.

Ezen adatok alapján napi 3-6 órát kellene játszani a számítógépen, hogy jelentős javulást érjünk el. De ez kinek esne jól?!

Kapcsolódó cikkek